A Hunyad Megyei Hírmondót Hauer Erich szerkeszti. A vajdahunyadi RMDSZ vezetősége jan. 5-re rendkívüli ülést tartott, melyre meghívtak minden olyan tagot, aki az elmúlt öt évben választmányi tag volt. Emlékeztek a megtett útra, megállapítva, hogy a kezdeti lelkesedésből kevés maradt, a tervekből sok minden nem valósult meg. Zudor Endre tanár, az RMDSZ vajdahunyadi szervezetének első elnöke a közösségek önrendelkezésének fontosságáról beszélt. A folyóiratban Nits Árpád cikkét olvashatjuk /A diverzió nagymesterei/ az évek óta szüntelenül folyó Tőkés László elleni hangulatkeltésről. A forradalom szikrájából először "az a pópa" lett, nemsokára magyarbérenc, KGB-ügynök, CIA-ezredes, végül - szekus. /Hunyad Megyei Hírmondó (Déva), jan. - II- évf. 1. sz./
1991. január 19.
Az Öböl-menti háborúra hivatkozva felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy változatlanul érvényben van a magánszemélyeknél megszálló külföldiek kötelező bejelentéséről és a külföldiek előírt nyomtatványon történő bejelentkezéséről szóló 1969. évi 25-ös számú törvény. Egyidejűleg megszigorították a határátkelőhelyek ellenőrzését. Ceausescu korából való törvények újraalkalmazásáról van szó, emlékeztet Nits Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1991. szeptember 20.
A Polgári Szövetség párttá alakulása óta másképpen viselkedi, előtérbe hozta a román nemzeti érdekeket, egy napon emlegette a Romania Mare lapot a magyar Tromf vicclappal. Ennek ellenére a Polgári Szövetség Párt nem szélsőséges, ezt figyelembe kell venni, hangsúlyozta cikkében Nits Árpád. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./
1992. január 4.
Nits Árpád újságíró a népszámlálással kapcsolatban az Országos Statisztikai Bizottság alelnökének, Alexandru Radocea alelnöknek tette fel a kérdéseket. Miért szerepel külön nemzetiségként a székely, a sváb, a szász? Radocea arra hivatkozott, hogy az 1977-es népszámlálásnál néhányan székelynek vallották magukat. A szakember szerint amennyiben az összeíró a nemzetiséget és az anyanyelvet ceruzával írja, be, akkor meg kell tagadni a kérdőív aláírását. /Nits Árpád: Korrekt társadalomhoz korrekt népszámlálási adatokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1992. március 21.
Márc. 21-én Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör, melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke. Felszólalt az alakuló ülésre meghívott Ion Ratiu is. Megválasztották a Kör vezetőségét: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein Kovács Péter, Egyed Péter és Pillich László. Elfogadták és közzétették a Szándéknyilatkozatot, melyben hitet tettek a modern liberális eszmék mellett. /Nits Árpád: Az erdélyi liberalizmus feltámadásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ A Szabadelvű Kör vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartják a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását. Kollektív jogokra van szükség. A kisebbségek anyanyelvi oktatása elidegeníthetetlen jog. /Szándéknyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
1992. augusztus 13.
Az RMDSZ kolozsvári szenátorjelöltjei: Buchwald Péter, Bányai Péter, képviselőjelöltjei: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő és Neményi József Nándor. /Nits Árpád: Rangsorolások, sorrendezés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./
1992. október 31.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester sajtóértekezletét újabb magyarellenes támadásokra használta fel. A Bolyai Szabadegyetemet illegálisnak tartja, jelentette ki, azonkívül a Babes-Bolyai Egyetemnek más nevet /Dacia Egyetem/ kell adni, hogy össze ne tévesszék a szabadegyetemmel. Elítélte a magyar képviselők eskütételét is, szerinte az Magyarországra tette eskü volt. /Nits Árpád: Célzatos félreértések. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
1992. november 27.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester írásbeli meghívót küldött az RMDSZ-nek, hogy nov. 25-én jelenjenek meg a polgármesteri hivatalban. Először azt rótta fel, hogy a Brassai Líceumban akarják megrendezni a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ ülését, majd elmondta, hogy visszaállítják a Mátyás szobor talapzatára a Iorga idézetet tartalmazó feliratot. - A BBC nov. 27-i román nyelvű adásában Funar azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy ki akarja kiáltani Erdély területi autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./ A polgármesteri hivatal képviselői helytelenítették, hogy az RMDSZ Szabadelvű Köre magyarországi vendégeket hívott meg, holott erre csak a külügyminisztériumi illetékeseknek van joguk. Kifogásolták, hogy az RMDSZ reklamált a Mátyás-szobor ügyében, mert a szobor nem az RMDSZ-é. /Nits Árpád: Kihallgatás a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), nov 27./
1992. december 5.
Funar polgármester az RMDSZ kolozsvári vezetőit berendelte kihallgatásra amiatt, hogy dec. 6-án ökumenikus istentisztelet lesz a Szent Mihály templomban. Ezt előzőleg kérvényezte az RMDSZ. Funar hibásnak találta a kérvényt, azt, hogy a pecséten magyar felirat is van. Szerinte nem létezik Kolozsvár, csak Cluj-Napoca. Kérte az RMDSZ képviselőit, hogy beszélje le a város magyarságát az ökumenikus istentiszteletről. Dec. 6-án Szent Miklós napja van, hagyják a polgárokat békésen poharazgatni. A megbeszélésen Ion Gavra képviselő fenyegetően beszélt az egész romániai magyarságról. /Nits Árpád: Kihallgatás és bordal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1993. január 9.
Buia Simon, a Hivatalos Közlöny magyar nyelvű kiadásának szerkesztője elutasította Funar polgármester azon javaslatát, hogy ez a kiadvány ne jelenhessen meg magyarul. A közlöny 1951 óta létezik, magyarul hozza a legfontosabb törvényeket. /Nits Árpád: Véletlen időzítések? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./
1993. január 26.
Egy komoly párt két hétig sem tartana meg olyan elnököt, mint amilyen Gheorghe Funar, jelentette ki sajtóértekezletén Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség pártjának elnöke. A kolozsvári helyzetről megállapította, hogy felesleges a feszültség szítása. A brassói RMDSZ-kongresszus jól zajlott le, a radikálisok a háttérbe kerület. Most mit akar Funar, kérdezte. Manolescu, egyetért az RMDSZ kolozsvári szervezetének tiltakozásával a főtér újabb megcsúfolása ellen. /Nits Árpád: Sajtóértekezlet és tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1993. február 20.
Funar polgármester Kolozsváron a városi tanács ülésén keresztül vitte akaratát, hogy betiltja a magyar himnuszt. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakoztak, hozzájuk csatlakozott több parasztpárti és polgári szövetségi tanácsos, a szavazásnál - tiltakozásul - tízen kivonultak a teremből. A bentmaradtak megszavazták az idegen himnuszok és zászlók betiltását. Funar felkérte a sajtót, közölje azok nevét, akik nem szavaztak a határozat mellett. Az AFP a Rompresre hivatkozva közölte, hogy a döntés Funar javaslatára született, aki nehezményezte, hogy "egy másik állam zászlaját tűzik ki és a magyar himnuszt éneklik vasárnaponként egyes templomokban." /Nits Árpád: RMDSZ-tanácsosok szélmalomharca. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20., Népszabadság, febr. 22./ Balogh Edgár megdöbbenten tiltakozott Kolozsváron hírhedt polgármestere újabb határozata, a himnusz betiltása miatt. /Balogh Edgár: Himnusz és erkölcstelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
1993. március 10.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatában elsorolta, mi mindenről volt szó az RMDSZ vezetői és Iliescu találkozóján. Elmondták az elnöknek, hogy mit értenek az autonómián. Az oktatási autonómia teljesen önálló magyar oktatási rendszert jelent, amelyet az állami költségvetés finanszíroz. Felvetették a kisebbségi jogsérelmeket, az etnikai diszkriminációt, elsősorban az igazságszolgáltatásban és a helyi közigazgatásban, a magyar köztisztviselők alkalmazásában. Például Biharban alig van magyar közalkalmazott, Kolozsvárról nem is beszélve, de Marosvásárhelyen is hasonló a helyzet. "Negyedszer veszek részt olyan RMDSZ-küldöttségben, amelyet Iliescu úr hív megbeszélésre, de egyszer sem következett be változás a mi ügyünkben, sőt egyre szorosabbra szövődnek a szálak a kormánypárt és azon politikai csoportosulások között, amelyek megválasztásához biztosították a szavazattöbbséget, vagyis a román nacionalista, szélsőséges erők között." Az RMDSZ célkitűzése, a belső önrendelkezés hosszú folyamat, amelynek célja a romániai magyarság társadalmi fejlődésének kibontakozása. Az RMDSZ új működési szabályzata feladatköri megosztást tartalmaz, mert a romániai magyar társadalom nem egységes politikai érdekközösség, a liberálisoktól a kereszténydemokratáig, a konzervatívoktól a szocdemekig, a munkavállalóktól a vállalkozókig minden réteg megtalálható benne. A Szövetségi Képviselők Tanácsában jelentkezett az igény ennek tükröződésére. A sokszínű társadalmi összetétel miatt államrendszerhez hasonló struktúrát kellett kialakítani. Nemrég a liberálisok is hasonló szervezeti felépítést dolgoztak ki maguknak. Az RMDSZ-nek van szövetségi elnöke, továbbá ügyvezető elnöksége, amelynek alelnökei a magyar társadalom különböző szakterületeiket vezetik. Sok tekintetben ez megegyezik a kormánystruktúrával, hiszen az ügyvezető elnökségnek alkalmaznia kell a belső törvényeket, amelyeket a Szövetségi Képviselők Tanácsa bocsát ki. Csiha Tamás tehát házelnöknek tekinthető, mert ő vezeti ezt a szabályalkotó testületet. Takács Csaba felajánlotta Kötő Józsefnek, az RMDSZ Kolozs megyei elnökének a kultúra-vallásügyi alelnökséget. Ő ugyanis kiváló ismerője az erdélyi magyar szellemiségnek. Takács politikai alelnöknek a temesvári Bodó Barnát javasolta, Somai József szervezési alelnök lenne, Magyari Nándor az önkormányzati és reformügyi alelnök, a szatmári Fülöp Fischer Ildikó pedig oktatási alelnök. /Nits Árpád: Új integrációs erőforrások a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
1993. április 16.
Somai József, az RMDSZ szervezési ügyvezető alelnöke vázolta az RMDSZ új szervezeti felállását, melyet az RMDSZ brassói kongresszusa határozott el. Az RMDSZ-nek Bukarestben van a székhelye, Kolozsvár pedig az ügyintézés központja, kivéve a gazdasági alelnökséget, mert az Csíkszeredában van. Az ügyvezető elnökség hetente ülésezik, ezen megjelennek az RMDSZ parlamenti frakcióvezetői is. Bukarestben van az elnökségi hivatal, pontosabban egy része, mert Marosvásárhelyen is lesz szövetségi elnöki hivatal. Marosvásárhelyen dolgozik egy hivatalvezető, aki kapcsolatteremtési feladata mellett egyik szerkesztője az RMDSZ Közlönynek. A bukaresti elnöki hivatal a napi sajtótájékoztatót adja ki. A bukaresti székház emellett az RMDSZ két parlamenti csoportjának munkahelye is. Eddig az RMDSZ nagyon kevés alkalmazottal dolgozott, így nem születtek meg az adatbázisai, nagy összesítései. /Nits Árpád: Elnökök és székházak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
1993. április 22.
Ápr. 21-én megjelentek a rakodómunkások és a rendőrök Kolozsváron, hogy kilakoltassák a Korunk szerkesztőségét, végül a munkások arra hivatkoztak, hogy lejárt a munkaidő, így másnapra hagyták a költöztetést. Ápr. 22-én újból megjelentek, a Korunk szerkesztősége azonban bezárkózott és a máj. 14-re szóló bírósági idézés kifüggesztésével jelezte, hogy nem folytatja a további vitát. Időközben ugyanis bebizonyosodott, hogy kilakoltatást csak végleges bírósági döntés alapján lehet elrendelni. A szerkesztőség a helyén maradt. /Nits Árpád: A Korunk-botrány folytatódik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./
1993. április 29.
Ápr. 30-án lesz Cseresznyés Pál fellebbezési tárgyalása Bukarestben. Cseresznyés Pált 15 évre ítélték, mert a magyarokra uszított hodáki Mihai Cofariu támadójaként azonosították az videofelvételen. Ezt a videofelvételt most többször bejátszották a román tévéadók, hogy hangulatot teremtsenek a tárgyaláshoz. Cseresznyés Pál ugyanannyit kapott, mint a tömeggyilkos Ion Dinca, akinek életfogytiglanját a Legfelsőbb Bíróság ápr. 26-án 15 évre változtatott. Az ő tárgyalása előtt a tévé nem mutatott felvételeket 1989. decemberéről. /Nits Árpád: Justitia félkarú mérlege. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
1993. május 19.
Cseresznyés Pál fellebbezési tárgyalását máj. 17-éről jún. 7-re halasztották, az egyik bíró betegsége miatt. Cseresznyés Pál ápr. 30-i tárgyalásán jelen volt Sinkó István képviselő, aki most beszámolt a perről. Feltűnt, hogy rendőrök odamentek egyes újságírókhoz és nem engedték, hogy magnetofonra vegyék az elhangzottakat, a kormánypárti tudósító szabadon dolgozhatott. A BBC munkatársát sem állíthatta le a rendőr. Frunda György védőbeszédében kifejtette, miként lett egy hasbarúgásból gyilkossági kísérlet. Vajon Cseresznyés Pál felel a másik négy támadóért, kérdezte. Frunda György hangsúlyozta, ez politikai per. Pszichológiai nyomás volt, hogy nagyon sokszor bejátszották a tévében Cofariu megverését, ezzel is nyomást gyakorolnak a bíróra, hogy súlyos büntetést kapjon Cseresznyés Pál. /Nits Árpád: Egy politikai per anatómiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Előzmény: ápr. 30-i jegyzet.
1993. június 4.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 3-án több miniszterével Kolozsvárra látogatott. Az RMDSZ nevében Eckstein-Kovács Péter ismertette a magyar kisebbség panaszait, felolvasta Funar önkényes, magyarellenes intézkedéseit és a dokumentumot átnyújtotta Vacaroiu kormányfőnek, amelyben kérték Funar polgármester leváltását. Funar erre kijelentette, hogy nem ő, hanem az RMDSZ a viszálykeltő, kifejtette, hogy az etnikai szervezetnek a neve helytelen, mert romániai elmagyarosodott románok szövetségének kellene nevezni. Az RMDSZ képviselői nem kaptak választ a kormányfőtől panaszaikra. /Nits Árpád: A miniszterelnök munkalátogatása Kolozsváron. Mutogatás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ A Funar által tervezett referendum kapcsán Vacaroiu kijelentette, hogy a konzulátus és a Bolyai Tudományegyetem kérdésében a kormány hivatott dönteni. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 8./
1993. június 5.
A megyei tanácsok képviselői Kolozsvárott értekezletet tartottak, az előző napon a miniszterelnök, jún. 4-én pedig Iliescu elnök látogatott Kolozsvárra. Iliescu a megyei tanácsok képviselőinek értekezletén kijelentette, nem szép dolog, hogy egyes pártok, egyes személyek, például Doinea Cornea azt állítják külföldön, hogy Romániában nem változott semmi. Erre a teremben helyeslés helyett morgás hallatszott, mire Iliescu visszakozott, ő nem nevezett meg személyeket /holott a hangfelvételek tanúsítják, említette Cornea nevét./. A tanácskozáson a helyi autonómia kérdéseiről volt szó. Majd Funarral és más vezetőkkel átvonult egy másik terembe, ahol találkozott az Avram Iancu Társasággal. Ezután Iliescu elnök találkozott a 4. számú /erdélyi/ hadsereg parancsnokával, Paué Cheler tábornokkal. /Nits Árpád: Ion Iliescu elnök munkalátogatása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Iliescu államelnök találkozott a Vatra Romaneasca vezetőivel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./ Kolozsváron háromnapos értekezletet tartottak a megyei tanácsok képviselői. A találkozón min a négy államhatalmi szerv legmagasabb szinte képviseltette magát, a kormányt Vacaroiu miniszterelnök, két miniszter, több államtitkár, eljött maga Iliescu elnök, a törvényhozás /Oliviu Gherman/, az ügyészség és a törvényszék tisztségviselői is eljöttek. /"Négyhatalmi" csúcs. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 5-6./
1993. augusztus 31.
Aug. 29-én, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette véleményét a neptuni tárgyalásról. Előzőleg az RMDSZ vezetősége leszögezte, hogy a neptuni hármaknak az RMDSZ-től nem volt felhatalmazásuk a tárgyalásra. /Nits Árpád: Kényszerpályán a Neptun-vita. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
1993. szeptember 7.
Melléfogás, diverzió vagy provokáció címmel támadta az RMDSZ memorandumát Bogdan Burileanu az ellenzéki Romania Libera szept. 4-i számában. Előzőleg a parlamentben Adrian Paunescu támadta az RMDSZ memorandumát, sikert aratott. /Nits Árpád: Parlamenti légzsák. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1993. szeptember 23.
Szept. 20-án Hadréven egy cigány fiatalember leszúrt egy román embert. A feldühödött falubeliek meglincselték a fiatalembert, felgyújtották a cigányok házait. A kivonult rendőrség állította helyre a rendet. Régi keletű az ellentét a faluban a romák és a többiek között. A romák főleg arannyal és kereskedelemmel foglalkoznak. 1993-ban 7 bűnügyi vizsgálatot folytattak cigányok ellen, 17 kihágás miatti büntetés történt és 20 feljelentés volt a rendőrségen a romák ellen. A faluban nem akarják visszafogadni a cigányokat. /Nits Árpád: Hadrév ostromállapotban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24, 25-26./ Négy halottja van Hadréven a kirobbant konfliktusnak. A megyei rendőrség szerint már régebben feszültség alakult ki a helyi lakosság és az utóbbi időben betelepült cigányság között, amely sok esetben lopásból tartotta fenn magát. Az utóbbi években Romániában több ízben robbantak ki hasonló zavargások, amelyek során a roma lakosságot elkergették a románok lakta falvakból, házaikat pedig felégették. /Hadrévi lincselés, négy halottal. = Új Magyarország, szept. 23./
1993. október 5.
Erdélyi körútjának első állomásaként okt. 2-án Nagyváradra érkezett a Magyar Demokrata Fórum három vezető politikusa, Lezsák Sándor ügyvezető elnök, Szabó Tamás alelnök, privatizációs miniszter és Nahimi Péter alelnök. Találkoztak Tőkés László református és Tempfli József katolikus püspökkel, másnap tanácskoztak az RMDSZ ügyvezető elnökségével Kolozsváron, majd találkoztak értelmiségiekkel, egyházfőkkel. Október 4-én Marosvásárhelyen megbeszélést folytattak Markó Béla RMDSZ-elnökkel és az RMDSZ helyi vezetőivel, majd felkeresték Sütő Andrást. További útjuk: Segesvár, Gyulafehérvár, ahol találkoznak Bálint Lajos érsekkel, Temesvár, ahol értelmiségiekkel és az RMDSZ helyi vezetőivel találkoznak. Szabó Tamás privatizációs miniszter kifejtette: a magyar kormány alkotmányos kötelessége felvállalni a magyar kisebbségek érdekképviseletét és érdekvédelmét. /Nits Árpád: MDF-küldöttség Erdélyben. Alkotmányos kötelesség jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /
1993. október 9.
Okt. 9-én emlékművet avattak Szamosújváron, a börtön melletti temetőben. A sajtóban 700 itt kivégzett, illetve börtönben meghalt politikai rabot emlegetnek, az emlékműnél kifüggesztett lista 471 nevet tartalmaz, több mint 13 százalékuk magyar. A magyar áldozatok száma tehát lakossági arányuknak több mint kétszerese volt. Szamosújváron raboskodott 1957 és 1963 között Dávid Gyula is. /Nits Árpád: Emlékeztető politikai áldozatokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
1993. október 11.
Okt. 11-én a magyar történelmi egyházak Kolozsváron tanácskoztak, ennek eredményeképpen nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ápr. 27-én valamennyi felekezet tárgyalt Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárság székhelyén. Ekkor egységesen elutasították a felekezeti oktatás magánoktatássá minősítésének javaslatát, továbbá azt a szándékot, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása ne szerepeljen a vallásügyi törvényben. A következő tárgyaláskor, szept. 23-án értesültek arról a magyar történelmi egyházak képviselői, hogy előzőleg a többi felekezettel már tárgyaltak és azok elfogadták, hogy a felekezeti oktatás magánoktatásként szerepeljen a tervezetben. A magyar történelmi egyházak ehhez nem járulnak hozzá, továbbra is követelik az egyházi iskolák visszaadását, felekezeti iskolahálózatot akarnak az óvodától az egyetemig, anyanyelven. Ugyanígy az egyházi vagyon visszaadását is kérik. Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az Európa Tanács Románia felvételéről szóló okmányának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására hívja fel a román kormányt. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A görög katolikusok visszakapták a George Cosbuc Líceum épületének tulajdonjogát, a nagyváradi református püspökség pedig hiába perli vissza a hívei által épített székházat. /Nits Árpád: A görög katolikusok visszakapták egyik iskolájukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Ugyanekkor, okt. 11-én, a Romániai Magyar Egyházak Állandó Értekezletének tanácskozásán jóváhagyólag tudomásul vették az RMDSZ által az Európa Tanácsnak /ET/ benyújtott memorandumot, megjegyezve, hogy az egyházzal foglalkozó részt írónak kevés köze lehet az egyházakhoz. Szükséges, hogy az RMDSZ vezetői minden egyházi főhatóságot felkeressenek. /Előterjesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./
1994. május 18.
Nits Árpád kiáll Tőkés László mellett, akit egyre többen támadnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
1994. július 19.
Nits Árpád feltette a kérdést, miért olyan zajosak, botrányosak a kilépések és miért olyan csendesek a visszasomfordálások? A legutóbbi SZKT-ülésen történt kilépésről vezércikk sugallta, hogy ez maga a megoldás. Egy másik SZKT-tag viszont nyilvános feljelentést közölt egyik kollégájáról Horthy temetésével kapcsolatban és kijelentette, amíg ez a kolléga az SZKT tagja, ő nem vesz részt az üléseken. Ennek ellenére most megjelent az SZKT-ülésen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Kántor Lajos júl. 10-i ülésen történt kilépéséről van szó. A vezércikk: Miklós László: Nincs felelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Bányai Péter jelentette ki /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 24./, hogy nem vesz rész az üléseken, amíg azokon jelen lesz Borbély Imre, akinek cikkében /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 14./ az szerepelt, hogy Horthy tisztességes magyar ember volt.
1994. augusztus 5.
Bányai Péter reagált Nits Árpád cikkére /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./, visszautasítva azt, hogy ő visszasomfordálna az SZKT-ba, hiszen annak idején csak azt jelentette be, hogy felfüggeszti SZKT-tagságát. Nem igaz Nits Árpád állítása, hogy Bányai Péter addig nem vesz részt az SZKT ülésén, amíg annak tagja Borbély Imre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./ A pontosság kedvéért: Bányai Péter írásában ez állt "...maradhatok egy szövetségben olyan emberekkel együtt, akik így politizálnak, így gondolkoznak. A válasz egyértelmű nem. Egyelőre nem mondok le SZKT-tagságomról." "Abban a reményben, hogy személyesen kevésbé érintett társaim felébrednek, és megtisztítják ezt a remélhetőleg nem csak nevében demokratikus szövetséget a szélsőséges jobboldaliaktól." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. szept. 24./
1996. február 24.
Adrian Nastase febr. 23-án Kolozsvárra utazott. Sajtótájékoztatóján reagált Moses nagykövet előző napi kijelentéseire. Szerinte az amerikai nagykövet jobban tenné, ha az USA-beli választótestület szándékainak jobb ismeretében az ottani állapotokról mondana véleményt. Nastase kifejtette, hogy az RNEP, mivel nincs stratégiája, szobrokkal próbál szavazatokat gyűjteni. Hogy Antonescunak miért éppen Kolozsváron és nem Iasi-ban állítanának szobrot? Ott inkább megértené, Kolozsváron pedig folytathatnák az ásatásokat - jegyezte meg. Antonescuról az a véleménye, hogy ha 50 évig csend volt körülötte, szerepének felülvizsgálatával nyugodtan várni lehetne pár évet. Ballaszt-e az RNEP az ország európai integrációjában? Erre a kérdésre nem adott egyértelmű választ. Nastase szerint a magyar politikusoknak nem kellene akkora jelentőséget tulajdonítaniuk a szélsőséges nyilatkozatoknak, ellenkezőleg. Emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt Für Lajos akkori honvédelmi miniszter a román választási kampány teljében jelentette ki, hogy a magyar hadsereg megvédelmezi a szomszédos országokban élő magyar kisebbségeket. Funart ez a mondat választatta meg polgármesternek. A Szabadság sajtótájékoztatóról tudósító munkatársa hozzátette: "Nem árt, hogy Adrian Nastase emlékeztetett a négy évvel ezelőtti balszerencsés kijelentésre. De nekünk is kötelességünk emlékeztetni arra, hogy az a mondat önmagában nem választatta volna meg Funart polgármesternek. Ahhoz jócskán besegített a televízió főműsorának esti híradója, amely hetekig konzervben tartotta a nyilatkozatot és a döntő menet előtti legmélyebb kampánycsendben szirénázott bele Kolozsvár nyugalmába - büntetlenül." /N. Á. [Nits Árpád]: Adrian Nastase Kolozsváron Antonescu várhatna pár évet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
1996. december 3.
Fey László durván kirohant Eva Maria Barki ellen, azt állítva, hogy javaslatai sohasem a megbékélés irányába mutatnak, hanem a szembeszegülést, "a viszályok kiélezését célozzák." Legutóbb azt tanácsolta, hogy az RMDSZ ne vegyen részt a kormányzásban. Fey László szerint ez a tanács hitelrontás, diverzió, ezért "a fogadatlan prókátor rossz tanácsaiból nem kérünk". /Fey László: A kibicnek semmi sem drága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Nits Árpád reagált erre a támadásra. Most is ugyanazok a hangok próbálják butítani a közvéleményt, mint hét évvel ezelőtt: "nem élt közöttünk, nem ismeri a helyzetünket, a távolból ne avatkozzon belügyeinkbe, ne rontsa a viszonyunkat a többségi politikusokkal" stb. Eva Maria Barki is szokott tévedni, de kevés csalhatatlan politikus van. /Nits Árpád: A Barki-jelenség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
